ablakpárkány

vagy közkeletűbb nevén Olmütz (magyarul Alamóc - mi a szarért kell mindennek magyar nevet adni?) volt idei csehszlovák kirándulásunk célállomása, amit valamennyien erősen vártunk, mivel soha egyikőnk sem járt még Morvaország egykori székhelyén, amely mára csupán a cseh érseki központ címével…

szép az élet. az obligát Prága, Pozsony és Párkány (na, jó, egy évekkel ezelőtti jelentősebb Liptószentmiklós, kis Brno, kis Selmecbánya, egészen kis Losonc) után ezúttal Dél-Csehország felé vettük az irányt barátainkkal, és eltöltöttünk három szép napot Ceské Budejevicében és Cesky Krumlovban, de…

vagy nem is tudom, minek nevezzem azt a természeti tüneményt, amit ma délután láttam a Déli pályaudvar környékén, az Alkotás úton. (mai hír, hogy a közeli Hegyalja utat Mádl Ferencre akarják változtatni, már megint belebarmolva a múltunkba. akkor a BAH csomópont BAM-ra változik?) visszatérve a…

ott hagytam abba, hogy első nap kora este kitérőt tettünk a Vencel térről, de mielőtt az erről készült képet betenném, megmutatok egy másnapit, ami akár a város reklámja is lehetne. a lányt nem ismerem, csak megkértem, hogy lefotózhassam, nem is őt, inkább a biciklijén lévő…

annyi mindent írnék Prágáról, különösen így, 30 év eltelte után visszatérve oda, hogy agyonnyom a közlési vágy. ezért most az első prágai bejegyzésben csupán néhány képaláírásra hagyatkozom. ha pihentebb leszek - mondjuk holnap vagy szerdán - részletesen beszámolok a…

hogy ilyen frappáns szójátékkal, a város német nevét említve vezessem be azt a 16 képet, amelyet kiszemeltem arra, hogy velük visszaadjak valamit Brno, pontosabban az ott töltött idő hangulatából. az ismeretterjesztő leírásaimat kedvelőket előre figyelmeztetem: e két nap…

töltöttük csaknem az egész szombatot, ami a hétközi uszodázás, gellérhegyi séta és sörözgetés után már a második ilyen nap volt a héten. röviden: mindkét nap tartalmas és idillikus volt, jó beszélgetésekkel, tréfálózásokkal (van ilyen szó?), közös evésekkel…

múlt szombaton kora délután engedtem el a fonalat, hogy aztán estétől újra fölvegyem itt, a blogomban, ugyanis 10 órára jöttek értünk Zsuzsi és Péter, hogy éjfél előtt 30 perccel megérkezzünk az Esztergom szamárhegyi házikóba, ahol lazulós sörözgetéssel és…

és eljött az utolsó nap, ami általában kicsit nyomott hangulatban telik, hiszen arra emlékezteti az embereket, hogy hamarosan el kell engedniük egymás kezét, a helyeket, amelyek életre szóló élményekkel ajándékozták meg őket, és néhány óra múlva kénytelenek lesznek…

szóval (z)Árva vára. évekkel ezelőtt egyszer Lengyelországból hazafelé jártunk már így ezzel az objektummal, szintén áprilisban, ám ezúttal egy tábla jelezte is: a vár egész évben nyitva, kivéve áprilisban. mindenesetre a látvány miatt megérte ideutazni, már csak azért is,…

eredetileg Erdélybe szerettem volna szervezni azt a barátainkkal közös utazást, amely elmúlt vasárnap ért véget - Szlovákiában. a többség beszélt rá a közelebbi útra, mondván: Kolozsvárig vagy messzebb elutazni, nem elegendő egy négynapos hosszú hétvége, mert az oda-vissza…

az erkélyen álló hókupacból a tavasz első csírája, egy doboz Heineken sör, és a rekeszt borító további hóhalmok is dobozos söröket rejtenek, szám szerint nyolcat. hamarosan itt az idő, hogy kikeljenek, felbontassanak és elfogyasztassanak. úgy döntöttem, nem foglalkozom a…

öngyújtómmal adtam tüzet magamnak, amiben annyi az érdekesség, hogy ezt a szerszámot júniusban vásároltam a berlini főpályaudvaron, és még mindig üzemképes. nyilván ugyanolyan műanyag szar, mint itthon kapható társai, nyilván kötődöm hozzá érzelmileg, de mégis: harmadéve…

van még hátra önkéntes lemondásaimból. már egy ideje csak főtt csülkök, rántott szeletek, paprikás lében úszó csirkecombok lebegnek a szemeim előtt, na és természetesen egy bepárásodott oldalú korsóban rám várakozó habos sörital meg minden. nem hittem volna,…

úgy is írhattam volna: Kalemegdan, már csak azért is, mert a szerbeknél békében megfér egymás mellett a latin és cirillbetűs írásmód, ez derül ki Belgrád utcai felirataiból, a napilapok szövegezéséből; újabb eklektikus vonás. szóval a vár, ahol a szombati nap egy részét…

húscsirkéről mostanáig még nem is hallottam, csak hús- és zsírsertésekről, de szombaton Türjén nemcsak hogy láttam ezekből a fehér madarakból vagy tucatnyit, de egyet meg is ragadtam, és le is fotóztattam magam vele. vajon zsírcsirkék vannak? mint kiderült, a barnák a…

n11 van, föltöltöttem a kellő mennyiségű híreket, 40 percem van még az ügyeletből, gondoltam, írok pár sort, mert ahogy távolodom a még oly emlékezetes eseményektől is, kopnak az élmények, és nem lehet azokat úgy megírni, mint frissen.szóval múlt pénteken Cabaret Medrano a…

vizet áraszt, de tényleg. ma délután ismét biciklire pattantam, és tettem egy kört a Népligetben, és örömmel tapasztaltam, hogy olvad az a rohadt sok hó, amelyik mostanáig beborította Budapestet, és az utóbbi időben már egyre inkább szürkés sárkupaccá kezdett alakulni,…