is lehetnénk, ha szentéletűek lennénk, de ez távol áll tőlünk, amolyan apró gyarlóságokkal tarkított életünket azért szeretjük, és legalábbis én jól elvagyok így. idén először van gyökeres, pontosabban hólabdás fenyőnk, ami - ha élve átvészeli a következő három hetet, kiültethető a kertbe, a kertgondozó szomszéd már befogadta. egyébként eddig szép a karácsonyunk, pompás a fenyőnk, finom ételeket főztünk (az én érdemem a húsleves és a krumplisaláta), ebédre voltak Gabi lányomék is, Zsófi élvezi az egész cuccot. holnap elautózunk Keszthelyre tervezem, hogy  jövőre már közéletibb, esetleg irodalmibb bejegyzéseket írok ide, majd meglássátok. vagy nem