ott hagytam abba, hogy első nap kora este kitérőt tettünk a Vencel térről, de mielőtt az erről készült képet betenném, megmutatok egy másnapit, ami akár a város reklámja is lehetne. a lányt nem ismerem, csak megkértem, hogy lefotózhassam, nem is őt, inkább a biciklijén lévő sörtartót. így sportolnak a prágaiak. követendő
minden fontos a képen: sör, nő, bicikli, kutya
íme, a külvárosban, legalábbis nem a belvárosban talált remek nevű Cily Bár, ami elsősorban kávézó és cukrászda, a vállalkozó szelleműek ettek is sütit, Évi amerikai típusú vizes kávét ivott, de a rutinosabbak itt is megtalálták a maguk sörét, a csapolt világos Bernard sört
itt pedig egy pillanatra magam is a kommunizmus áldozata lettem. efféle ketrec a város számos pontján található. első este még beültünk egy barna sörre a legendás hodályba, az U Fleků-ba, ahol az egyébként baromi drága sör nagyon finom is volt egyben, de hamar továbbáltunk, és néhányan még betértünk az egész éjjel nyitva tartó U Vejvodů nevű egységbe egy napbúcsúztató sörre
ez a cseh lányka már másnap reggel énekelgetett jazz sztenderdeket valami téren, úgy tűnt, egy később kezdődő koncerthez melegített, vagy csak a helyi X-faktor egyik fordulóját vették fel
aztán a Moldva-partról (Vltava) megláttuk a híres Károly hidat (Karlův most). a kép előterében a folyó ezen szakaszán kiépített gátrendszer egy részlete
a hídon szerencse reményében tapogattunk. nagyot néztek volna az egybegyűltek, ha véletlenül a mellettem tapogató lány hátsóját fogdostam volna meg, de az biztos nem hozott volna szerencsét
és persze Évi is simizett. egyébként az UNESCO világörökség részét képező prágai Károly hídon 30 szobor található, főként a barokk korból
itt már a híd után járunk. egy kozmetikai kirakatban láttuk, amint egy medencében ülő nő lábáról idomított halak eszik le a baktériumokat, merthogy azt szeretik. az állatvédők már nyilván tiltakoztak, és ha a nő lábát annyira leeszik, mint a mellette látható ember fejét, akkor biztosan reklamál a nő is. háttérben sárga tornacipőm
a vár (Hradzsin, csehül Hradčany) felé menet lefotóztam a kukásokat, mivel észrevettem, hogy ebben a városban a kukások falkában közlekednek
a fentebb látott meredek utcácska fő nevezetessége, az U Hrochá, vagyis a Vízilóhoz címzett kocsma, amelyről azt írja a remek Prágai kocsmakalauz szerzője, Hagymásy András, hogy szinte lehetetlen benne helyet találni, legfeljebb rögtön nyitáskor. mi éppen akkor érkeztünk, így nyolcan elfoglaltuk a bejárat melletti asztalt. különben a névadó jószág több példányban is fellelhető a pulton és környékén. hányat számoltok?
a bizonyíték, hogy délben már ittuk is első söreinket a Vízilóban. ami itt iható: Plzeňský Prazdroj
Emese a várlépcsőzés után. Peti mesélte, hogy azért jó fölcaplatni a több száz lépcsőfokon, mert mire fölérsz, már megint innál egy korsó hideg sört. és tényleg
ezt a vadidegen nőt csak a hátára tetovált angyal miatt fotóztam le. olyat is láttam, akinek nem angyalt égettek a hátára, hanem egyenesen szárnyakat. ilyenkor mindig eszembe jut, hogy fognak ezek a tetkók kinézni a hetvenéves bőrön
a Kolozsvári-testvérek, Márton és György híres sárkányölője, ami olyan apró, hogy inkább a sárkánybökdöső Gyurka címmel kéne illetni. a szobor másolata Kolozsváron áll
A prágai Szent Vitus-székesegyház (teljes cseh nevén: Katedrála svatého Víta, Václava a Vojtĕcha) a Prágai Érsekség főtemploma a prágai vár közepén. A székesegyház Csehország legfontosabb temploma, cseh királyok nyughelye és a gótikus, illetve neogótikus stílusok kiváló építészeti példája. csakugyan lenyűgöző
A Szent Vitus-székesegyház francia típusú öthajós keletelt bazilika, nyugati homlokzatán kettő, a déli oldalon további egy toronnyal, kriptája több cseh uralkodó, köztük IV. Károly nyughelye. Szentélyének közepén I. Ferdinánd és családja sírhelye helyezkedik el. Az egykori körtemplom helyén ma a féldrágakövekkel és freskókkal borított falú Szent Vencel-kápolna található. A templom királyi oratóriumát fedett híd köti össze a régi királyi palotával.
Évi áll a Vitustól pár száz méterre (Vicus a Vitustól. bocs) a szintén híres Fekete Ökör bejáratánál (U Černého vola), amelyről itt egy kis kedvcsináló. a kezdetben mogorva pincér miután látta, hogy becsületes sörisszák vagyunk, egész megenyhült, még magyar szavakkal is próbálkozott. a tormás-mustáros sült kolbászuk isteni!
ennyire homályosra nem ittuk magunkat a Velkopopovický Kozellel, de azért ittunk belőle derekasan. össze sem hasonlítható a nálunk kapható hasonló nevű itallal
egy jellegzetes kép Prága Velencéjéről, a Kampáról. a folyópartra lesétálva kiültünk egy teraszra, ahol megittunk egy-egy korsó sört, miközben a Vlatava vízszabályozásáról értekeztünk és a hajókat bámultuk. utána Évivel hazamentünk a szállásra egy órányi alvásra, majd beültünk a helyi alternatív sörözőbe, a 69 Bar nevűbe (Iggy Pop szólt), ahol megnéztük brazil-chilei vb-nyolcaddöntő 11-eseit. később a nevezetes U Pinkasůban folytattuk
végül a Medvében (U Medvídků) zártunk. a harmadik napról jön a következő beszámoló, végül alulnézetből is megmutatom nektek Prágát
