ablakpárkány

története jut eszembe egykori alma materem, a Kaffka Margit Gimnázium (bocsánat, Szent Margit Katolikus Gimnázium) kertjében álló nőszoborról, ami valószínűleg magát Szent Margitot ábrázolja, és őszintén szólva nagyon tetszett nekem Szabó Magda története filmen, aztán könyvben is, és a szobor körüli kerengő is gyakran vonz, mikor arrafelé biciklizem a Ménesi úton, szép időben szívesen bemennék olvasgatni az egyik padon ücsörögve, csakhogy a kert nem nyilvános, érdekes mód az én világi időmben sem volt az, még nekünk, odajáró gimnazistáknak sem, igaz, nem is volt ilyen takaros (emlékeim szerint csak valami dzsumbuj volt). a legszomorúbb, hogy soha egyetlen gimnazistát, de még tanárt sem láttam ott sétálni, olvasgatni vagy önkielégíteniimhol pedig egy másik szentecske ugyanabból a kertből, talán Márton, az alkoholisták védőszentje, aki egyszerűen magába szívta a megmentendő alkeszekből az alkoholt, és amúgy ittasan képtelen volt megállni a saját talapzatán, ezért kikötötték egy oszlophoz, hogy le ne szökjön a hegyről az egyik Villányi úti kocsmába