ablakpárkány

jártunk szombaton, mégpedig a szentendreiben, vagyis a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, kihasználva az egyik riportom után kapott ingyenes családi belépőt, valamint az esős napok utáni röpke napsütést

itt például egy csacsival haverkodom a háziállatok szekciójában

ezen pedig családunk többi tagja néz bele a kamerába a szélmalom előtt, Évi kicsit fancsali arccal, aminek nem tudom az okát, de Zsófi úgy tűnik, elégedett a látnivalóval. csupán egyetlen órát töltöttünk a Skanzenben, de ekkorka gyerekkel az is elég volt. helyenként süppedős sárban kellett gázolni, és hűvös is voltkésőbb kiegészültünk tudós barátainkkal, Doktor Katával és Doktor Bálinttal, akikkel lángosoztunk, palacsintáztunk, ők fagyiztak is, majd lesétáltunk a Duna-partra gagyizenét hallgatni élőben, hogy aztán múzeumokban folytassuk a délutántelőbb azért megörökíttettük magunkat, és ezt a fotót nézve megerősíthetem: továbbra is remekül festünk együttelőször a bilimúzeumba mentünk, ami egy apró kiállítóterem a belvárosban, ahol számos kor és nép éjjeli edényeit lehet megcsodálni, valamint leírásokból és korabeli képekről megismerhetjük a bilihasználat és a vízöblítéses vécé történetét. igazán hasznos információk birtokába jutottunkaztán következett az immár hagyományos látogatás a Karácsonyi Múzeumban, ahol most is csak álmélkodtunk a giccsesebbnél giccsesebb dísztárgyakon és egyéb biszbaszokon, egyszerűen kihagyhatatlana kultúrálódás után Zsófi is csillogóbb szemekkel, megvilágosodott értelemmel a homlokán tekintett a fényképezőgépbe, és finoman jelezte, hogy valami meleg helyre vágyik, ahol aludhat picit. elmentünk hát amegszokott szentendrei törzshelyünkre, a fent látható kocsmába, ahol potom pénzért magunkhoz vettünk némi alkoholtartalmú italt (hazafelé Évi vezetett), megcsináltuk az angol leckémet hétfőre, beszélgettünk sok mindenről. a szupersztár ezúttal is Zsófi lett, aki felébredve teljesen magába bolondította kedves kocsmáros néninket. figyelem: a Koccintó Borozó (ahol csapolt és üveges sör és rövidital is kapható) nem a Zápor, nem a Zivatar utcában található (ahogy emlékeztünk), hanem a Zúzmara utcában. érdemes fölkeresni! remek nap volt!