egész nap, ezerrel, igazi tavasz van, bár még harisnyát hordok a rövid nadrágom alatt, a tornacipőm fölött. észrevettem, hogy néhány macsóforma fickó alaposan megbámulja harisnyás lábaimat, valószínűsítem, hogy szimplán buzinak néznek, ráadásul nincs is rám írva, hogy azért öltöztem így, mert kerékpározom. baromira nem érdekelnek, magamban inkább derülök ostobaságukon.
a fotó Budapest egyik legrondább pályaudvarát ábrázolja, a Kelenföldit, amelyet ennek dacára nagyon szeretek, merthogy többnyire innen indulunk a Balatonra, ami isteni érzés. legközelebb húsvétkor tesszük tiszteletünket Keszthelyen, apóssal már meg is beszéltük a bográcsozást, meg a hozzá szervesen kapcsolódó sörözést. persze lesz azért sport is: szokásos távomat biztosan megúszom a helyi uszodában. meg aztán találkozunk ottani barátainkkal, és valószínűleg a locsolkodást sem úszom meg, csak ott piros tojás helyett (mellett) pálinkát is kapok, ami egy ponton túl veszélyes lehet
késő délután meghallgattuk a gyászmisét apu lelki üdvéért. tényleg, akkor most jobb neki?
