pontosabban A Sivatagban is jártunk november elején. A Sivatag, ugye, Gyenesdiástól fölfelé található, azaz a Faludi kocsmától kell fölkanyarogni a dombra, a Nagymezőig, onnan gyalog tovább az egykori kőbányához, ahol engem mindig magával ragad a táj kietlensége. Vagy kiessége. Ki érti ezeknek a szavaknak a jelentését?Zsófi biztosan, már most nagy szómágus a kis félszeműm. Itt mutatja, hová szeretne felkapaszkodni, de mi nem hallgattunk rá, inkább leereszkedtünk a völgybe, ahol fadarabokkal rajzoltunk az agyagba. Hej, ha gyermekünk tudná, micsoda jó dolog kiülni a meredély szélére, kezedben egy üveg sörrel láblógázva.. vagy például mit műveltek a szülei vagy tíz éve az egyik bozót csekély takarásában, míg szemből fel nem bukkant egy apácacsapat... Istennek legyen nyála!
Sivatagban
2018.11.28. 20:01 herrriporter
Szólj hozzá!
Címkék: Balaton Gyenesdiás Zsófi Sivatag Nagymező
A bejegyzés trackback címe:
https://ablakparkany.blog.hu/api/trackback/id/tr114402246
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.