töltöttünk néhány órát szombat délután/este, mivel jelentkeztünk a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum facebookos hirdetésére, amiben közönséget kerestek A fotográfia anatómiája című kiállításukhoz, ha jól emlékszem, ez volt a tárlat címe. Egy szlovák rendszámú busz vitt minket a Műcsarnok elől délután 3-kor, és hozott vissza Újbudára este 11 körül.
Ez volt az első objektum, amelyet megláttunk: a Mosoni-Dunán átívelő kivilágított Kossuth híd.
A bencés templom a Széchenyi téren, ha minden igaz, mellette a bencés gimnázium épülete.
A régi Riadó-tér, a későbbi zöldségpiac érdekes alakú házának első ismert tulajdonosa 1617-ben Zaphot György német varga volt. 1703-ban már emeletes, ekkor Simon Györgyé. 
A XIX. században Valner-Habosy Pálé, akitől a Kreszta kereskedőcsalád szerezte meg; innen a közismert neve. Három utcára néző alakjában klasszicista homlokzatú, de a rövid oldalán levő lekontyolt, meredek oromzat és a földszint fölé kinyúló síkú emelete íves, zárt erkélyt utánzó sarkainak kúpos alátámasztása középkori eredetre utal. Kreszta FerencJenő fűszerkereskedő Győrben született 1875. szeptember 25-én. Iskoláit Győrben végezte, a kereskedést is helyben tanulta. 1903-ban nyitotta meg fűszerkereskedését, a később róla elnevezett “Kreszta-ház”-ban.
(az Egykor.hu fotója)
Zoli barátommal a Hrabal Sörözőben, ami étterem is egyben, csehszlovák kínálattal. Postřižinské sört ittunk csapolva, elébb világosat, utóbb feketét, a háttérben halkan alázta a Barcelona a Valenciát a kivetítőn, mi pedig rájöttünk Zolival, hogy ugyan baromi rég nem találkoztunk, azért egy húron pendülünk ma is, leszámítva a belpolitikát. Szóval jó volt beszélgetni, és jó lesz folytatni márciusban, mikorra meghívtak egy hétvégére Ágival. Megyünk!
A sörözőből elsétáltunk a zsinagógához, amelyről megtudtam, hogy Benkó Károly pesti építész tervei alapján épült, 1870. szeptember 15-én avatták fel a templomépülethez kapcsolódó, kétemeletes iskolával együtt. A részletes kiviteli terveket az Örömy, Hencz és Bergh nevű pesti cég dolgozta ki, a kivitelező Fränkel Vilmos bécsi építész volt. A késő historizmus és szecesszió szellemében épített zsinagóga Győr egyik reprezentatív épülete lett. Hosszú ideig mintaként szolgált más városok zsinagógáinak építéséhez, mint a nagyvárosi környezetbe jól illeszkedő, nagy befogadóképességű zsinagógák méltó előképe.
Érdekesség, hogy az épület előtti téren áll gr. Bethlen István szobra. Az egykori miniszterelnökről érdemes tudni, hogy bár aktív kormányfőként bizonyos mértékben revizionista, a trianoni döntéseket felülírni szándékozó külpolitikát folytatott, később tanácsadóként hibának tartotta a belépést a második világháborúba, elítélte a zsidótörvényeket. 1943–44-ben a háborúból való kiugrást támogatta, s angolszász irányú különbéke-kísérleteket szervezett.
A zsinagógával átellenben áll ez a helyre kis épület, tornyocskákkal, amely úgy kapcsolódik mélymagyar jelenünkhöz, hogy benne nem templom, imaház, esetleg várostörténeti múzeum üzemel, hanem nemzeti dohánybolt működik (ami engem már egy hónapja nem izgat). Futja a győrieknek, sőt, fussa.
A tréfás erdei manó, a fintorgó kobold és a mosolygó ork találkozása a Rábán árívelő hidak egyikén.
S ha már híddal nyitottam, híddal - pontosabban hídról - zárom is soraimat. A Radó-szigeten átvezető Kettős híd budai végében készült e kép, legalábbis ha a folyásirányt vesszük alapul.
Szóval Győr fasza hely, még így, sötétben is sokat felvillant magáról, élnek ott barátaink, ráadásul az óriáskerekük (Győr Eye) magasabb, mint a pesti. Márciusban vissza.
