ívelt az elmúlt hét. hétfőn Esztergomban interjúztam a polgármesterrel, és ettem - véletlenül - lekváros kenyeret, megsózva, meghagymázva, és csupán a második harapásnál jöttünk rá a fotós kollégával a tévedésre: nem pecsenyezsíros kenyeret majszolunk
a polgármesteri pertuval záró interjú és az esti tüntetés közötti másfél órára áttekertünk Párkányba, ami ilyenkor késő ősszel is ugyanúgy néz ki, mint melegebb hónapokban, csak szerencsére kevesebb a sok baromarcú magyar turista. a sör és a borovicska most is jól esett, a második pohárral természetesen az Utolsó Esélyben végeztünk.
aztán a hétközi dolgozgatás után szombaton családi program keretében eladó zuglói lakásokat nézegettünk É. szüleivel, és megebédeltettük őket (és magunkat is persze) a Lajos Király Étteremben, a Nagy Lajos király útján. az én kárpáti borzaskám volt a nyerő.
később ellátogattunk a Stefánián megbúvó Tücsök nevű műintézménybe egy levezető itókára. a felest még a nők megérkezése előtt elfogyasztottuk apóssal, a kedves pultoslány megértő közreműködésével. egy fotót megérdemel hát ő is
zárásként még följöttek hozzánk a vén szülék egy jó kis népszámlálási ívkitöltésre és némi sült tök nyammogásra. voltaképp semmi sem történt szombaton, mégis jól éreztük magunkat
végszóra fölmentünk a Gellérthegyre, a Filozófusok-kertjéhez, hogy a rettenetes hidegben megtekintsük a beígért meteoresőt. végül csak É. látott két hullócsillagot a felhős égen, aztán 10 óra körül összefagyva lesétáltunk a hegyről az V. Bejáróba (Pedál, Tandem), egy melegítő italra
(önfotózáskor mindig ilyen szerencsétlen képet vágok, mert próbálok figyelni a gépre, miközben természetes is szeretnék maradni. a kettő egyszerre nem megy. a gellérthegyi kép hátterében a hold pislákol)
(ja, és csütörtökön megtartottuk K-ékkel az évadzárót a Washington-szobornál)
