ablakpárkány

embert láttam hazafelé a Bartók Béla úti Budapest Bank éjjel-nappali automatás előterében - legalábbis átmenetileg hajlékos, mert nincs kétségem afelől, hogy amint egy baromarcú pénzfelvételre ácsingózó bankoló felhív valamiféle ügyeletet, a kivezényelt kommandósok menten kihajítják, esetleg jól meg is verik szerencsétlent, de legkésőbb reggel mindenképpen takarodnia kell a meleg fedél alól. legalább átmenetileg jobb körülmények között pihent, mint az utca. nézzétek a kikandikáló pipaszár lábait.. engem egészen megindítottak(mellesleg ma délután, mikor láttam azt a Vészhelyzetet, amelyben egy balesetben meghalt anyuka és apuka, az ütközést kisebb karcolásokkal túlélő hat- és tízévesforma kislánynak és kisfiúnak pedig el kell mondaniuk az orvosoknak, hogy a szüleik nincsenek többé - hát, bevallom, elbőgtem magam. úgy látszik az öregedés együtt jár az elérzékenyülések gyakoriságával, legalábbis nálam. nem szeretnék picsogó vénember lenni, na)