mosolyomhoz illőn angyalszárnyaim nőttek az Allee előtt a minap, természetesen az angyali viselkedésem jutalmaként, bár ha egyik reggel arra ébrednék, hogy valódi szárnyaim nőttek, hát, kurvára megijednék, kellemetlenül érezném magam, de azt hiszem, ezen javítana valamennyit, ha tudnék repülni velük. 
apropó, repülés. június 14-én egy kétszemélyes sportrepülőn emelkedek a magasba a budakeszi reptérről, egy akkora kaszniban, amekkorába épphogy beférünk a pilótával, aki tegnap ígérte meg, hogy nevezett napon fölvisz a magasba, egész pontosan 3000 méterig, addig lehet ezzel a géppel (Falke SF24E).
azért szorongok egy kissé, még az utasszállítókon is van bennem némi félsz föl- és leszálláskor. nehogy angyalként távozzak a fedélzetről..
