-hegyen
voltunk ma, a kurva hidegben, de azért jól éreztük magunkat, leginkább azért, mert a neve ellenére a magaslat csupán domb, mindössze 386 méter magasra emelkedik Adyliget városrészben, a Pesthidegkúti-medence délkeleti szöglete és a Kis-Ördög-árok völgye között, így különösebb erőfeszítés nélkül bandukoltunk előbb egy erdei utacskán, majd kátyúkkal sűrűn tarkított aszfalton, időnként autók elől kellett lehúzódnunk az út mellé, aztán az egyik sofőr, egy középkorú nő megállt, és megkérdezte, hogy mi is a tűzön járásra igyekszünk-e, mert ha igen, akkor szívesen elvisz. nem terveztük be mára a tűzön járást, de azért elmentünk az út végéig, ami egy cserkésztábor bejáratába torkollt, nyilván ott rendezték a parázson talpalást, addig viszont nem mentünk el, mert a kerítésre erősített táblán azt olvastuk, hogy idomított kutyák őrzik a területet, így aztán
visszafordultunk, és azon viccelődtünk, hogy egyikünk kitalálta, hogy ha a csipás szó első két mássalhangzóját felcseréljük, úgy a picsás szót kapjuk, és akkor milyen mókásan szólna az, hogy a gyerekeknek hogy kinyílt a picsájuk, és ezen fuldoklásig röhögtünk, akárha beszívtunk volna, de ez talán így, leírva mégsem olyan mulatságos, nekünk akkor tetszett. végül lovakat etettünk almával, és hazafagyoskodtunk
