azért nem nevezném a kortárs északi filmművészet egyik szereplőjét sem, de azért bátran kijelentem: az utóbbi évtizedben a dán filmek voltak rám a legnagyobb hatással, elég, ha Trier és Jensen rendezéseire, Mikkelsen és Bo Larsen alakításaira gondolok. a dán filmek régen utolérték nálam az eddig favorizált cseh és olasz kollégák opuszait. példának okáért tegnap esti moziélményünket hozom fel, mikor is a Vörösmarty mozgóban 50 %-os helyárral (450 forint/fő) megnéztük Thomas Vinterberg A vadászat című közelmúltban bemutatott filmjét, amely egy dán kisváros pedofíliával vádolt óvó bácsijának kálváriáját mutatja be drámaian. a megfelelő helyeken tálalt nagyon vicces jelenetek ellenére szinte végig zaklatott lelkiállapotban, mintegy ökölbe szorított kézzel néztem a képsorokat, Évi az egyik jelenetnél sírdogált is kicsit. többet most nem árulok el, nézzétek meg feltétlenül! minden kocka a helyén, jó rendezés, kiváló fényképezés, hiteles és nagyszerű színészi játék, mélyen elgondolkodtató tanulságok. hazudnak-e a gyerekek, és ha nem, miért igen?
dán királyfinak
2013.03.12. 13:36 herrriporter
Szólj hozzá!
Címkék: film mozi dán Vinterberg
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://ablakparkany.blog.hu/api/trackback/id/tr515130257
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
