HTML

ablakpárkány

csak úgy, a magam örömére és bosszúságára meg mert keveslem azokat a fórumokat, ahol publikálhatok, meg él bennem egy összegző hajlam meg exibichionizmus, szeretem a betűket, amellett szívesen kötekedem közéletileg, végül mindent köszönök édesanyámnak, aki nélkül ez a blog nem jött volna létre

Friss topikok

  • vielopol: Valóban nem lehetne - Berzsenyi niklai halott, amikor elnevezték a helyet Normafának. (2018.10.25. 21:52) A Normafához
  • herrriporter: @veletlen: Csak nem te vagy az, Katikám? Ha igen, üdvözöllek, ha nem, akkor köszöntöm az ismeretle... (2018.06.17. 17:54) Gyermekkorunk legszebb para_2_lopótök
  • vielopol: A MOM-nál is van ilyesmi, valamikor el is vihetnénk az repiként hozzánk került ponyvákat. momkult.... (2017.02.13. 22:00) lángost enni
  • Villő Varga: Kedves Gyula! Evit keresem, de nem tudom elerni a regi email cimen. Legyszives szolj neki, hogy a... (2016.12.30. 23:41) keszthelyi
  • vielopol: földlabdás ugye (2016.12.24. 19:00) szentcsalád

Linkblog

majális után juniális

2012.06.02. 12:06 herrriporter

vár ránk, reményeim szerint sokkal nyugisabb lesz az első nyári hónap, mert a májust leginkább azzal a szóval jellemezném, hogy zaklatott. két keszthelyi hétvége, mátrai pinceavató, dunakeszi születésnap, ügyeletek a munkahelyen, fizetéskimaradás ugyanott, a portál megszűnésének réme, továbbélésének pillanatnyi ígérete (némi fizetésmorzsa), a rádió kinyírására tett újabb kísérlet, majd ideiglenes frekvencia újabb két hónapra, jó hírek az új könyvelőtől (talán milliomosok leszünk hamarosan), berlini előkészületek, újabb utcáról fölszedett mackó, ezúttal fületlen

szóval volt minden, jó és rossz, egy szavam sem lehet, bár néha vágyom rá, hogy kiegyensúlyozottabb legyen az életem/tünk, kisebb amplitúdóval is megelégednék, már csak azért is, mert rendkívül nehezen viselem a nagy váltásokat, érzelmileg felpörgök, amit többnyire alkohollal próbálok kompenzálni, ami viszont másnaposságot okoz, azt viszont ugyancsak nehezen viselem, ráadásul ivászatos hétvégéken szénné dohányzom magam, amit egyre rosszabbul visel a tüdőm és a torkom, nyilván a szívem is, de az még nem rendetlenkedik

erősen él bennem a változtatás igénye, de kicsit szkeptikus vagyok, hisz jóformán egész eddigi életem a hullámvasutazásról szólt: egyszerre, egymásutániságban él bennem a világgal harmóniában lévő kispolgár és a bohém, eszement villámötleteknek helyet adó lump. lehet, hogy épp ez a kettősség, az állandó megújulási vágy (és képesség) konzervál, tart meg fiatalosnak, alapvetően optimistának

 

ezt a kékes színű állatot (nevezzük Kékmackónak) a Bartók Béla úton szedtem föl, egy kirakat párkányára volt kitéve csórókám. ő lesz a legcsúfabb jószágunk, az biztos. az nem számít, hogy nincs füle, viszont oldalra fordulva, teveszerű lapos pillantással néz a világba, ami valamiféle lenéző gesztust kölcsönöz neki. mindegy, majd kimossuk, Évi bevarrja a füle helyét, aztán nálunk fog lakni

(az előző két életkép csak úgy megtetszett, ahogy egy keszthelyi parkolóban a lány előbb kidobta szandálját a kocsiból, kilépett, behajolt egy újságért, majd kiült az autó mellé olvasni)

Szólj hozzá!

Címkék: munka keszthely kékmackó

A bejegyzés trackback címe:

https://ablakparkany.blog.hu/api/trackback/id/tr754560980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása