a házasságunk, mint azt már az utazásunk előtt írtam, és minden szépre és jóra sikeredett, nem kaptak hajba az örömapák, áthidalódott a szakadék a kortárs tanúink és párjaik, valamint az idősebb felmenők között, nem éleződtek ki a világnézeti különbségek, senkit nem csapott agyon az alkohol, és a kaja is ehető volt.
a kaja az esti bulin is ehető volt, viszont az alkohol többeket - némi eufémizmussal - levett a lábáról. különben remekül sikerült az összejövetel, volt beszélgetés, élőzene, játék, móka és kacagás, mint azt tegnap este K-éknél újra megnézhettük, hála Zs. filmes ambícióinak.
szóval jó volt minden, amit egy pompás nászúttal tetőztünk be, de annak bemutatásával még várni kell legalább a hét végéig, mert bizony borzasztó nehéz visszarázódni ebbe az istentelen magyar rögvalóságba és a munkába, de ígérem, minden itt lesz hamarost szövegben, képekben és filmekben, amiket Montenegróban és Albániában készítettünk. türelem
