ívelt a mai napom, bevallottan gyönge szójátékkal. délelőtt ugyanis elmentem a Nemzetibe Alföldi Róbert rendkívüli sajtótájékoztatójára, ami egyrészt a megtámadott ember önmagáért való kiállásának felemelő példáját hozta, másrészt viszont gyomorforgató otrombaságok hangzottak el, amikor a direktor idézte az ellene folyó náci és kereszténydemokratának csúfolt oldal sajtójának és képviseletének mocskolódásait és ostobaságait. mindenesetre jó cikket írtam belőle
aztán egy remek úszással és szaunával indult a délután, ami után a MOM Park McDonalds-ében - ciki vagy sem - megettem egy sajtburger menüt kapros-joghurtos kertészsalátával, és az igazság az, hogy jól esett.
később, a könyvtári hosszabbítás után É-vel kitekertünk a Ligetbe, de mivel a Kertem a hírekkel ellentétben még nem nyitott ki, ezúttal is a Washington-szobor talapzatához ültünk K-ékkel, és annak ellenére remekül éreztem magam, hogy nem kívántam a sört, így csak néhány kortyot ittam, viszont jól megapportíroztattam Dömét, és ugyan már csak hazafelé, de a vízzel újra feltöltött Városligeti-tó partján felfedeztünk egy új kocsmát, amit legközelebb biztosan kipróbálunk. afféle stéges kiülős-kifekvős egység, a Soproni 450 forint, a Fácános 550, úgyhogy vállalható
hazafelé még betértünk az Aréna Tescójába vásárolni. egyre jobb lesz a hangulatom, hogy közelednek a pompás nyári kalandok, amelyeknek minden percét jól kiélvezem majd. például mindjárt a hétvégi keszthelyi víkendünket. két nap múlva már ott...