sikerült vasárnap abszolválnunk K-ékkel (plusz C.), gyakorlatilag csak a Mátyás-hegyet másztuk meg, és kicsit ráhágtunk a Remete-hegyre, de már a Hármashatárra és a nemjuteszembe milyen nevűre nem sikerült feljutnunk, ellenben messziről láttuk azokat is.
hegyezés helyett inkább az óbudai gázgyár felé vettük az irányt, aztán egy jó bableves reményében elsétáltunk a Római-partra, ahol valóban volt bableves, de korántsem volt olyan jó, én például rengeteg Erős Pistát és sót tettem bele, hogy valami íze azért legyen. végül is megettem, leszámítva a rengeteg szőrös csülökbőrt.
mackóztunk (vagy mifene az alsó képen látható új szerzemény, jegesmedve-egér-nyúl) kicsit a Bíbic nevű kerthelységben (kerthelyiség február 6-án!) sütögetett a napocs, jókat mulatoztunk olyan szóvicceken, minthogy a drogos tudatmódosító kozmetikuma az örömlakk, a nagy körmű prostituáltak pedig a körömlányok, satöbbi, nehéz visszaadni.
már csak három teljes munkanap, aztán csütörtök este irány Keszthely, utoljára karácsonykor voltunk, már hiányzik. azt hiszem viszem a bicajt, ott is nagyon szeretek biciklizni, és már szinte itt a tavasz.
ja, tegnap este jól szólt a Korai Öröm a Gödörben, meg 30 percben hallgatható volt a lengyel zajművész is. és 27-én megyünk színházba (Katona, Mizantróp). szóval szép az élet!
engem ez a kép valamiért arra emlékeztet, amikor Amszterdamban fotóztam É-t az első nap. talán csak azért, mert akkor is a piros kabát és bordó sapka volt rajta
ez meg itt már maga a mackózás. szóval ő az új szerzemény. valahogy tapadnak ránk a mackók, vagy mik. egyébként Zs. a bábjátékos
