dagonya után vagyok, de ma korábban keltem, mert még könyvtárba is megyek az úszás előtt. jó ez a reggeli-délelőtti nemrohanás, jövőre olyan munka után nézek, amelyiknél magam oszthatom be az munkaidőmet. semmi napi robot, nyolcórás tespedés a neonfényes szerkesztőségben. több szabadság, mászka, rugalmasság, több impulzus. amíg meg a mostani helyemen vagyok, igyekszem minél változatosabbá tenni a hétköznapjaimat is. kérdés: meddig lehet itt lenni, mikor válik tűrhetetlenné számomra a helyzet, miként B-nél. most már kihúzom az év végéig, aztán meglátjuk
É. tegnap elkészítette a karácsonyi csokilikőrt, én most - mivel adásban voltam a rádióban - csak asszisztáltam a töltögetésnél. hétvégén és jövő hét elején még belehúzunk az előkészületekbe (vásárlás, ajándékok készítése), aztán valahogy megúszom a jövő pénteki ügyeletet, Szenteste, és másnap már utazás Keszthelyre. eddigi legszebb, legtartalmasabb keszthelyi ünnepünkre készülök. jó lesz, na!
(a templom előtt É. gimije)
