indult a mai nap, és sajnos úgy is folytatódott. f8-kor annak rendje és módja szerint felébredtem, és úgy csináltam, mint minden rendes ember ilyenkor: reggeliztem, kávéztam, elszöszmötöltem vagy f9-ig, mikor is visszafeküdtem az ágyba, és aludtam 10-ig. utálom az ilyen napindítást! a késleltetett felkelés sajnos mint rendesen, most is kihatott a folytatásra. ebéd után elindultam az uszodába, de az orrom előtt mentek el a villamosok, aztán a buszok is, végül az urániától visszafordultam és hazajöttem, hogy aludjak még egy órát. nyilván a békávé figyelmeztetett, hogy nem szabad ma elmennem az uszodába, nehogy kitörjem a nyakam, vagy ilyesmi. most f7, 9-re megyünk a gödörbe, talán a koncert kizökkent ebből az egésznapos apátiából.

a tegnap esti stúdióvendégemnek, Szolnoki Dóra jazzénekesnőnek baromi jó beszédhangja volt! mély, rekedtes, majdnem olyan jó, mint É-nek. ez az egyik a gyengém