ablakpárkány

versenyen valamikor tízéves korom előtt voltam utoljára, méghozzá apámmal, aki mellékesen versenybíróként is tevékenykedett, például öttusában. persze nem tudom biztosan, hogy a vívás mely ága játszik öttusában, de az emlékezetes maradt számomra, hogy a vívók felteszik azt a félelmetes sisakot a fejükre, na, attól azért szorongtam rendesen emlékszem még az úszásra és a lovaglásra, a futás és a lövészet kiesett, ha egyáltalán. ma este úszás után benéztem szemben a sportcsarnokba, ahol nemzetközi párbajtőr-verseny kezdődött éppen, jelentős számú néző előtt. a kép jobb alsó sarkában az orosz sportolók várnak a bevonulásra. előbb azonban még bekonferálták a sportért felelős államtitkárt, akit meg kellett hallgatniuk a vívóknak. nekem viszont nem