bár azt is írhatnám, hogy még mindig, március óta folyamatosan. az első kép érdekessége, hogy e fotón lányom nagyon hasonlít az én egyik gyerekkori képemre, aminek nincs különösebb jelentősége, de azért csak dagasztja az apai szívet. ráadásul a szemei még mindig kékek, akárcsak nekem, és ahogy olvastam, 4 hónapos kora után már nemigen változik, vagyis már csak néhány hetet kell várni, hogy rögzíthessük: Zsófi szemei kék színűek, ami nem azért lenne jó, mert az enyémek is azok, hanem mert egyszerűen szépek
a második kép a szórakozóhellyé újított, napokban megnyílt egykori Budai Parkszínpadon készült tegnap este, hová Katával ültünk be egy italra, és ahová még maga a nagy Kiss Tibi is bebiciklizett a csajával, de aztán fogyasztás nélkül távoztak. én pedig kontrolláltam mátrai kísérletemet, miszerint ha a képen látható pózban Zsófi lábát a szája felé közelítem, kacagni kezd a lányom. hát az valami csúcs! remélem, hamarosan videót is tudok föltenni erről a különös jelenségről
csíkosok (azért Zsófi kardigánja is megér egy említést)
