mindig, amikor Zsófira gondolok (vén buzi, mondhatjátok), ha pedig ránézek valamelyik róla készült fotóra, csak erősödik ez az érzés. így vagyok ezzel a ma este, néhány perce készített képpel is. azt hiszem, hálásak lehetünk Istennek, a Sorsnak vagy épp a Szentléleknek és persze a Génjeinknek meg a Brit Tudósoknak (nem kívánt rész törlendő), hogy olyanra sikerült ez a gyerek, amilyenre. amilyet megálmodtunk. amilyennek a képen is látszik. barátaim, lehet gyönyörködni!
elérzékenyülök
2015.06.03. 20:57 herrriporter
Szólj hozzá!
Címkék: Zsófi
A bejegyzés trackback címe:
https://ablakparkany.blog.hu/api/trackback/id/tr797515978
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.