voltam vasárnap, a szó legszorosabb értelmében, ugyanis az önkormányzati választásokról tudósítva gyakran a sávválasztó szaggatott vonalon robogva előztük le egyik településről a másikra haladva az autókat. Budakeszi-Nagykovácsi-Páty-Budajenő-Budaörs-Törökbálint volt az útvonal, valamelyik többször is, és bátran mondhatom, ennyire összeszedetten, szellemesen még egyszer sem abszolváltam élőműsoros/bejelentkezős médiamunkát, mint ezúttal, ráadásul élveztem is, köszönhetően két velem utazó közvetlen kollégámnak (operatőr, technikus), valamint tucatnyi közvetettnek, akik a stúdióból segítették, hogy zökkenőmentesek legyenek a kapcsolások. élmény volt a javából, annak ellenére, hogy délutánra baromira elfáradtam, a többiek is, de hát kis tévé a miénk, kevesen vagyunk, nincs mód több stáb váltogatására. szerencsére frappánsan jöttem ki az apróbb bakikból is, úgyhogy maximálisan elégedett vagyok a vasárnapi teljesítményemmel.
a választások végeredményével már egyáltalán nem, leszámítva szeretett Budaörsömet, ahol tarolt a liberális polgármester és csapata. szomorú, hogy vasárnap óta egy arrogánsan kommunikáló, mindenkivel konfliktust generáló, az elesetteket, kisebbségeket lenéző, közpénzből urizáló, pökhendi, betegesen hatalom- és futballmániás miniszterelnökének alávetett kormány áll az ország után az önkormányzatok elsöprő többségének élén, egyre több helyen jobbikos neonáci vezetőkkel sötétítve az amúgy is már barnálló országtérképet. szégyen! azt is írhatnám: kurvára elegem van ebből a rezsicsökkentéses faszsággal megvásárolható lakosokkal teli, zsidó-, cigány- és buziviccekkel teleröhögött tetves országból (a képeken kiváló vágónk, Timi, valamint én a stúdióban, Budaörsre kattintva pedig vasárnap esti élő gyorsinterjúm az újra győztes polgármesterrel)
