voltunk hétfő este. szülinapi ajándék-színházjegyeink első körével jutottunk el a Centrál Színházba, az épp március 8-án bemutatott A kutya különös esete az éjszakában című Mark Haddon - Simon Stephens színdarabra, amelynek főszereplője a tizenöt éves Christopher Asperger szindrómás, vagyis autista. Kovács Krisztián végig remekül játssza a félig sérült, félig zseni, mindig igazat mondó, az emberek, még a szülei érintésére is üvöltve reagáló fiút. az időben előrehaladva egyre inkább éreztem úgy, hogy az autista srác az egyetlen normális szereplője a darabnak, körülötte apjától (Scherer Péter) anyjáig (Pokorny Lia) valamilyen szempontból, leginkább lelkileg mindenki sérült. na, jó, nevelőnője, Siobhan (Szilágyi Csenge) szintén normális, részben az ő naplófelolvasásából ismerhetjük meg Christophert. az előadást Puskás Tamás rendezte, akit volt szerencsém személyesen ismerni, miután öccse, András (Pupák) évfolyamtársam volt a gimiben. tőle tudom, hogy a P-család gyermekei afféle kísérletező, öntevékeny ifjak voltak: egyikük autodidakta úton tanult meg kiválóan franciául, másikuk ugyanígy zongorázni, és egyszer pusztán érdeklődésből az egyik fiú fölakasztotta magát testvérei felügyelete mellett, hogy megtapasztalja a fulladásos halálközeli élményt. túl is élte, szerető tesói időben levágták a kötélről. (előbbiek igazságtartalmáért nem vállalok kezességet) érdemes megnézni ezt a keserédes színdarabot. (a képen Szilágyi Csenge és Kovács Krisztián)