is érkezhetett volna, oly meleg volt szenteste napja (ami feltehetően képzavar, hisz hogyan beszélhetünk egy este napjáról?), mindenesetre nem emlékszem, mikor volt legutóbb ennyire tavaszias idő e napon, talán még soha az életemben.
engem arra sarkallt e verőfényes, madárdalos, fűzöldülős időjárás, hogy beöltözzek márciusi kerékpáros ruhámba, és biciklizzek egy jót.
miután lányomék elmentek (kb. 1-kor), felkerekedtem hát, és tettem egy nagykört, ami nálam egy kitérőt jelent apuhoz, a Kelenföldi pályaudvarhoz közeli Szent Gellért Urnatemetőbe, majd továbbtekerés a gyerekkori iskolám és lakhelyem, 
a régi játszótér felé, aztán végig a Hengermalom úton a Kopaszi-gátra (ott le a csücsökhöz), onnan egyetemi negyed halastóval, bepillantás a SÜN-be, ahol gyerkőcök készülődtek a betlehemezésre, végül a töltés melletti bicikliúton haza. isteni volt! szép karácsonyt, drága barátaim!
