azaz víz és kerék egyaránt szerepelt a tegnap esténkben, igaz, mindkettőt csak néztük Kenőékkel, mikor a könyvezésem végén kijöttek elém a Vörösmartyra, ahol Évi már ott volt (korábban pedig meglátogatott hideg sörökkel Arabsanyi és Barangó is). szóval sörökkel a kézben megnéztük a nagy folyót, igazán impozáns látvány. ki is mondtam a gondolataimat: végre a természet visszaveszi azt, ami mindig is az övé volt. persze minden együttérzésem az árvízkárosultaké is, úgyhogy amolyan ambivalenciaként tekintek a vis majorra.
a vizezés után elmentünk az Erzsébet térre, ahol épp a Csík zenekar húzta a talpalávalót a nemzetközi mobil óriáskerék alatt (2.400 Ft./fő, sose ülünk föl rá), és mi tagadás, a legtöbb általuk földolgozott ismert szám sokkal jobban szól eredetiben, mint népieschre hangszerelve. ráadásul legalábbis kínosnak tartom az Illés Kuglidalát és a demjénes Bergendy Szellemvasútját műsorra tűzni, de hát ők tudják
volt még aztán egy egykörös sörözés a zsinagógával szemben (Kamara), és az a helyzet, hogy messze túlléptem az egy napra tervezett cigarettaadagomat, szerintem rá se gyújtok a következő 72 órában. viszont jó volt a múltidézés Kenőékkel. éjfélkor még hívott Edit Skegnessből, egyeztettünk a nyári biciklis túránkról. jó volt az egész nap. hamarost indulok Évi elé, aztán már csak egy macskás lustálkodásra vágyom itthon
