péntek este moziba mentünk Évivel. a Vörösmartyban néztük meg Cate Shortland Lore című filmjét, amelyik első lett az idei Titanic Filmfesztiválon. a német-ausztrál koprodukcióban készült mozi a második világháború végóráiban kezdődik. a 17 éves Lore egyik pillanatról a másikra válik négygyermekes családfővé, miután náci szüleit letartóztatták. a Fekete-erdőből kell - többnyire gyalogszerrel - eljuttatnia magát és testvéreit: húgát, az ikerfiúkat és a csecsemőt a majd' ezer kilométerre fekvő Hamburg melletti tanyára a nagymamához. Lore útja egyben belső út is, melynek során szembesülnie kell addig mindenekfelett tisztelt szülei vállalhatatlan örökségével.
nagyon jó film, gyönyörű, szuggesztív képekkel, hatásos közeli felvételekkel, egyszerű, minden fölösleges mozzanattól mentes akciókkal és dialógusokkal, szép zenével. különösen magával ragadó és hiteles a 19 éves címszereplő, Saskia Rosendahl játéka. (egyedül azt nem értettem, a hányattatott körülmények ellenére hogyan lehettek mindig kirúzsozva Lore ajkai). a film megtörtént eseményeken alapul, nemrég könyv formájában is megjelent. én biztosan elolvasom majd.
(mellékes: szomorúan konstatáltuk Évivel, hogy péntek kora este, a 900 forintos csapott jegyár dacára tíznél kevesebb néző volt kíváncsi erre a remek és fontos filmre)
