szaunázni akkor szeretek legjobban, amikor legalább ketten érdekesen vagy viccesen kvaterkáznak mellettem a fullasztó fülkében. olyankor nem lesem a homokórát, figyelek, szórakozom, nagy ritkán, ha megszólíttatok vagy többen is hozzászólnak a témához, magam is kiveszem a részem a beszélgetésből. röpül az idő a kommunikációval
ma semmilyen beszélgetésnek nem voltam tanúja és szereplője. hat erősen középkorú, illetve kifejezetten öreg nő között ültem egyedüli pasiként, amikor az egyik matróna fölállt, majd a következőket mondta nekem: "elnézést, fiatalember, most be kell nyúlnom a lábai közé, ott vannak a dolgaim". azzal nevezett helyről előhúzta illóolajos üvegcséjét és papucsait. "nyúljon csak bátran" - biztattam a nénit, mire az élemedett korú asszonykórus velem együtt fölnyerített a röpke dialógra reagálva. hát, ez történt velem ma délelőtt. (sajnos illusztrációnak nem találtam szaunázó öregasszonyokat ábrázoló képet, így be kell érnetek ezekkel a nénikkel)
mellesleg végigszenvedtem az egy kilométert, gőzöltem és élményfürdőztem, holott egy percig nem élveztem a mai uszodázást, mert reggel óta rossz volt a gyomrom, többször is a vécére menekültem, az uszodában is kétszer, mi több, már éjszaka émelygett a gyomrom, bevettem egy erre való tablettát, nyeltem a hideg vizet, és majd másfél órát olvastam, f3-tól 4-ig, aztán n8-kor már fönt voltam. most, este sem vagyok még tökéletes, bár a hasam már dél óta nem csikar, gyengének érzem magam. nemrég ettem pár falatot, úgy tűnik, ez mér nem jön ki lendületből.
Évi reggel azzal viccelődött, biztos Bözsi mama tegnapi romlott kolbászos paprikás krumplijától lett nekem is gyomorrontásom, mint egynémely szereplőnek a Barátok köztből. persze. én inkább a tojásos sütire gyanakszom, amiből este - épp a szappanopera alatt - derekasan befaltam. pedig olyan finom volt!
