is szeretem, kicsit azért jobban, mint az esőset, amelyért vasárnap lelkesedtem. most például jó kinézni az ablakon a fényben úszó szemközti házra, a túloldali kávézó teraszára megint kirakták az asztalokat, újra több a biciklis, állítólag a következő négy-öt nap ilyen vénasszonyok nyarát idéző lesz, kirándulásra csábító, és mi el is szeretnénk csábulni valami erdőbe. el is fogunk, alighanem. addig igyekszem teljesen kilábalni a náthámból. 
most például erősen gondolkodom, hogy elmenjek-e az uszodába, na, nem úszni, hanem a gőzbe és a szaunába, a meleg vizes gyerekmedencébe. a vízkúra állítólag kihozza a méreg java részét a szervezetből. kár, hogy a társadalomból nem lehet gőzzel kihajtani a méreganyagokat..
a képen látható nők közé például nem merészkednék be még a gőz kedvéért sem, van bennem egyfajta atavisztikus testi viszolygás a kövér nőkkel szemben (ami persze nem jelenti azt, hogy emberileg ne tudnék közel kerülni hozzájuk is)
