vágya vitt bennünket K-val és Raplival a Börzsönybe szombaton, de volt benne részünk kétszer is. úgy kezdődött, h Vácig végigálltuk az utat, aztán az eredeti elképzeléseinkhez (emlékeinkhez) képest rossz helyen szálltunk le, nem Nagy-, hanem Kismaroson. a mutatóujjával a feszületről fenyegetőző Krisztus sokadik megtekintése után
végiggyalogoltunk a falun, majd egy sebes sodrású patakhoz érkeztünk. úgy számoltunk, az út folytatásához át kell rajta kelnünk, hát meglehetősen körülményesen, kicsit átnedvesedve, de végül sikerrel megoldottuk a feladatot, mire észrevettük, h a túlpartról sehová sem vezet út. 
irány vissza, egy valóban veszélyes szakaszon. itt már mélyebb volt a víz, és sokkal nagyobb kövekre, sokkal magasabbról esett volna le az, aki elveszíti az egyensúlyát. ez végül É-nek sikerült részben: baj nem lett belőle, de az ijedség megvolt.
ekkor megnéztük a kisvasút menetrendjét Morgónál, és konstatáltuk, h mintegy másfél óra múlva érkezik a vonat. ekkor a túloldali buszmegállóban kezdtünk várakozni, h visszamenjünk Verőcére, ám váratlanul egy egyáltalán nem jelzett időpontban felbukkant a kisvasút, amelyre fölszálltunk, és elpöfögtünk vele Királyrétig.
onnan már simán ment minden, jól begyalogoltunk az erdőbe, megnéztünk egy kőbányát, és csaknem agyondobtam egy hatalmas kővel egy erdei tavacskába esett labdát, amit a tulajdonos család tagjai próbáltak onnan dobálásos technikával kicsalogatni, mire segítésből magam is dobtam egyet, pont telibe trafáltam, és méterekkel beljebb hajtottam a lasztit (később kiderült, h kimenekítették a bogyót)
eztán már sok minden nem történt, visszasétáltunk Királyrétre, ahol a vonatra várva enyhén súlyos értelmi fogyatékos gyerekek telepedtek ránk, akik erdei állatnak nézték Raplit, és képtelenek voltak elszakadni tőlünk is. Kismarostól aztán Vácig ácsorogtunk, de onnan már kényelmes volt az utunk.
este pedig meglátogatott minket Á., akivel a cigány kártya fölött túlvilági üzenetekről is beszélgettünk, pedig alapvetően egyikünk sem hisz az ilyen szellemes dolgokban. összességében jól szórakoztunk, és elhatároztuk, h a jövőben gyakrabban szervezünk közös programokat
(a szeme sem áll jól ennek a kis tehénnek, nyilván az elfogyasztott italok miatt)
