nevű nőt egyet sem ismertem életemben, még híres Karolinákról sincs tudomásom, ellenben már egy hete összefonódott az életem Karolinával, legalábbis a róla elnevezett utcával, merthogy abban lakunk múlt kedd óta, méghozzá egy rendkívül barátságos, meleg hangulatú lakásban, aki eddig tiszteletét tette nálunk, mind nagyon, de nagyon jól érezte magát. 
mi egyfolytában élvezzük a lakásunkat, olyannyira, hogy jóval korábban kelünk, mint egyébként, csak azért, hogy minél előbb szöszmötölhessünk új életterünkben. én legjobban a hálót, a fürdőszobát és a vécét szeretem. ugyan még hiányos a bútorzat, de előbb-utóbb kedvünkre berendezzük a nappalit is, könyvespolcokat szerelünk, térelválasztunk, szép képeket akasztunk a falakra, benövényezzük az erkélyt, utóbbit persze csak tavasszal. a lakás környékéről egyelőre csak annyit, hogy csöndes, emberléptékű, szerethető. a többiről a későbbiekben. most megyek a fürdőszobába gyönyörködni
a baloldali képet azért készítettem, hogy érzékeltessem a lakás hosszát. én a nappali végében ülök, az erkélynél, míg É. a hálószoba végében hajtogat törülközőt. közben további helyiségek vannak, úgy mint hall, fürdőszoba, kamra, előszoba, vécé, konyha, ám ezek nem érzékelhetők ezen a fotón
miként a fürdőszobáról sem derül ki a kép alapján, hogy mennyire klassz tér, de higgyétek el, mi több, gyertek el mind, és tapasztaljátok meg élőben!
ezen a képen meg mi vagyunk, abbéli örömünkben, hogy végre egy olyan helyen élhetjük mindennapjainkat, ahol jó lenni, ahová jó hazaérkezni, ahová jó elhívni a szeretteinket. most befejezem a lakás méltatását, mint fentebb írtam: gyertek el, nézzétek meg, kedveseim!
