bár az időjárás már eddig is nyárias volt, és mi tagadás, már elegem van kicsit a folyamatos leizzadásoktól. de a júniusnak mégis örülök, mert reményeim szerint életem sorsfordító hónapja lesz, egyrészt az esküvő miatt, másrészt mert életünk egyik legizgalmasabb utazására készülünk É-vel: 17-én irány a 
Balkán, legalábbis annak egy része. ami már biztos, h Szerbián keresztül utazunk (két óra Belgrádban), Montenegró a fő irány, és kirándulunk Albániába is. hogy kerülünk-e Horvátország és Bosznia felé, attól függ, mennyi pénzünk lesz. (a képen Ulcinj, ott fogunk megszállni)
aztán megyünk újra Keszthelyre, pünkösdkor újabb három napot töltünk szeretett városunkban, ami akkor is remek lesz, h valójában palántázással töltjük időnk egy jelentős részét.
és számottevő ez a hónap a munkahely szempontjából is, ugyanis mától új főszerkesztő került a laphoz, akit holnap fogok megismerni, pillanatnyilag még információim sincsenek róla, de félő, h sokkal inkább igyekszik majd kiszolgálni az egyik politikai oldalt, mint azt tette az elődje. holnap már többet fogok tudni, mindenesetre újra csak elgondolkodtam azon, nekem való-e az újságírásnak ez a napi aktualitásra hajazó online műfaja. Keszthely még mindig egy jó irány a menekülésre
egyelőre azonban balatoni pünkösd, esküvő és mókázás, balkáni körút. helló június!
