másodszor voltunk az immár hagyományos mindszenti biciklitúrán, ám idén helyettem a biciklim vett részt a túrán, igaz, így K. is tekerhetett, mivel az ő járgánya meg defektet kapott, tehát az én defektemnek köszönhető, h K, defektje ellenére tudott biciklizni, ha érthető ez a zagyvaságnak tűnő magyarázkodás. szóval ezúttal az előeste kocsmázása volt számomra az emlékezetes, az is csak egy ideig. szombat este haza is jöttünk É-vel, aki viszont végigcangázta a távot. mindegy már, jövőre a sportteljesítményre helyezem a hangsúlyt. kisebb képek
néhány kocsmai csendélet. valójában ott sem volt igazán jó a buta rasszista felhangok miatt, amelyeket a helyi suttyók vezettek elő, de hát ez a mai magyar valóság, bassza meg
az elején azért még mindenki jó kedvű volt, magam is, még a nagy társaságot is élveztem, aztán rá kellett jönnöm (amit már régóta tudok), hogy valójában a családiasabb, szűkebb körből merítő bulikat szeretem 
volt azért tüzezés, sütés-főzés, afféle vidéki tempó
, ahogy kell, és még a nap is sütött
a lányok persze végig helyesek voltak. (tényleg, csak lányok szerepelnek a képeken) jövőre én is helyes leszek
