olvasható a normafai (helyes ezt így írni?) lepusztult Olimpia Hotel oldalán, valaki jól felfújta a szóösszetételt, mi, olvasók meg töprengünghetünk, mire is gondolhatott. (talán a gyenge hatalomra próbálta fölhívni a figyelmet? a mostanira?!)
a kezdeti esőcseppek ellenére az Ördög-sziklához vezető, Csillebércen átívelő és Normafáig kacskaringózó kirándulásunk remekül sikerült. másztunk, császkáltunk, sok hülyeséget összehordtunk, söröztünk, réteseztünk, majd visszatérve a városba megnéztük a német-angol vébémeccset a Gangon (4-1)
szeretem ezt a vasárnapot, bár a hét utolsó napját általában nem szoktam, feltehetően a másnap újra induló mókuskerék miatt. örülök, hogy velünk volt G., úgy érzem, jól érezte magát. remélem, a jövőben sűrűbben fog velünk tartani. a mackót most is vittük, pompásan szórakozott, mint mindig
már csak öt munkanap, aztán jól kimegyünk az országból Komáromnál, és újra fizethetjük az eurókat a söreinkért. várom már nagyon! (utána már csak szűk három hét, és irány Szerbia!)
ígérem, napokon belül fölteszem a bódvalenkei privát képeket, amelyekre öröm ránézni, úgy érzem, nem csak nekünk, résztvevőknek. most azonban még itt egy uccsó fotó a mai kirándulásról, amelyen mindannyian
itt mindig finom a rétes, én a káposztásat részesítettem előnyben, mert a sörhöz a sósat kívántam. vajon ezeknek a réteseknek a tésztáját kézzel húzogatták az asszonyok? lehet géppel rétestésztát húzni? ha nem, minek reklámozzák a kézzel húzottat? komoly kérdések ezek...
