ezt a micsodát találtuk ma délután Kelenföldön egy szemetes mellé kirakva. továbbhajtottunk É-vel, de szinte egyszerre álltunk meg, és néztünk össze: elvisszük? visszamentünk ezért az izéért. eszünkbe jutott, h a Mackó is hasonló körülmények között került közénk, megejtett hát ennek a lénynek a sorsa. pedig ép eszűek vagyunk
mint a képen is látszik, meglehetősen viharvert állapotban van ez a tehénszerű micsoda. koszos, leszakadt a szája és kancsal, de az is lehet, hogy az egyik szemére vak. a balra
É. az imént mosta ki, egyelőre azon morfondírozik, hová akassza ki száradni. az a tervünk, hogy odaajándékozzuk a K-éknek, legalábbis a Zs-nak, aki megígérte, hogy a Mackónak is varr ruhát, de még nem tette meg. most varrhat majd a sajátjának. (mi az ördög lehet ez?) na majd ha megszáradt, ismét lefotózom.
Bódvalenkéről most nem írok, talán kedden, mert ma már kiírtam magam e tárgyban. lehet, h egyszerűen ideteszem a cikk linkjét, és sok-sok képet. igen, azt hiszem, ez lesz. (még csak annyit, hogy elszomorított, h mindössze két órán át volt kint vezérben a cikk, úgy érzem, többet ér a téma egy vasárnap délutáni 120 percnél. ha valami pozitívumról ír az ember, az ennyit ér ebben a nyomorult országban, az online médiában legalábbis)
