mielőtt tovább lépcsőznénk a Várnegyed felé, megosztom töprengésemet a város nevének eredetéről. a lingvisztika két, egymással talán összefüggő magyarázattal is szolgál Veszprém nevének kialakulásáról. álljon itt előbb talán az egyik legismertebb verzió, mely szerint szerint a város neve a szláv bezprem szóból ered, ami köznévként „egyenetlent”, „dimbes-dombost” jelentett, utalva az öt dombra települt Veszprém természeti adottságaira, ez azonban a dimbek-dombok ellenére is elég lapos magyarázat.
én más forrásokból arra jutottam, hogy mivel Géza fejedelem uralkodása idején a helységben és környékén már élénk szőrmekereskedelem folyt, a korabeli utazó történészek és vándornyelvészek a piacon járva feljegyezték, amint a kereskedők portékáikat kínálva leszólongatják a járókelőket a vesz prémet? kérdéssel. ebből rövidült a veszprém szó, ami aztán úgy elterjedt a világban, hogy később már csak ezen a néven emlegették a települést, végül aztán rá is ragadt a név.
a másik eredetmagyarázat összefügg az elsővel, mely szerint az elnevezés a szőrmekészítők, szűcsök egyik mindennapos, fogazattal ellátott szerszáma volt a 'veszpre' (latin, 'veszpre, veszprae' femininum), amellyel a mesterek gyakorlatilag kifésülték a kikészített bundák (kesztyűk, sapkák) szőrét, tehát voltaképpen esztétikai célokat szolgáló eszköz volt. amikor erről a szerszámról beszéltek, úgy emlegették: hol a veszprém? add ide a veszprém! idővel aztán ráhúzták a kifejezést a városra is.
a várba érve szomorúan tapasztaltuk, hogy a műemléki templomok mindegyike zárva, mivel a hivatalos turistaszezon csak május elsején kezdődik, ezért valamennyi szakrális intézmény zárva volt. gratulálok a helyi idegenforgalmisoknak! így hát be kellett érnünk az imponzáns külsők és a pazar panoráma csodálásával. természetesen a
(még annyit, szerintem Veszprémben látható a legtöbb egy főre jutó női aktszobor, hogy utaljak a fenti képre. csak az általunk bebarangolt városrészeken láttunk vagy hat pucér nős szobrot, pedig nem jártunk olyan sokfelé. a legtöbb ilyetén alkotás szökőkútként vagy legalábbis vízfröcsögtető berendezésként is üzemel)