ablakpárkány

jó hely, valahogy én is éreztem, de igazándiból Gabi lányom győzött meg róla, hogy oda érdemes elmenni legalább néhány órára, és karácsony után hazafelé autózva Keszthelyről az jutott eszembe, hogy húsvétkor vigyük el oda Évi szüleit kirándulni, és ténylegaz első objektum, amelyet felkerestünk az 1920-ig Marburgnak nevezett városban, szintén Gabi ajánlására, a képen látható belvárosi étterem, a Baščaršija volt. mellesleg Baščaršija Szarajevó történelmi központja és legfontosabb tájékozódási pontja az óvárosban, amit a török hódoltság idején építettek ki a 16. században. a Baščaršija megnevezés a török nyelvből ered, jelentése bazár vagy piacaz autentikusnak tűnő helyen igazi, a végtelenségig leegyszerűsített csevapot kaptunk, éppen olyat, amilyet Mostarban ettünk tavalyelőtt, miközben öngyilkosjelöltek repkedtek fölöttünk a folyóba, és csadoros nők húzták félre szájuk elől a leplet, hogy csókot nyomjanak az akkor másfél éves Zsófi arcáraevés/ivás után rövid sétát tettünk a városközpontban, elsőként megtekintettük a Keresztelő Szent János katedrálist. a székesegyház impozáns, 13. századi épülete a Slomskov téren áll, rajta számos stílus jellegzetességei megfigyelhetők, az eredeti román karakterét később gótikusra változtatták, szentélye a 14., központi templomhajója a 15. században épülta templombelső sem kevésbé impozáns, viszont megfigyelhettük, ahogy az ősi szokásoknak megfelelően a hívek az oltár elé pakolják kis kosárkáikban a húsvéti sonkát és kalácsot, hogy a pap megáldja azokat. nagyszombat volt éppens ha már szenteskedünk, íme a Glavni téren álló pestis oszlop, amelyet 1681-ben állítottak, a 18. században pedig a jelenlegi formára cseréltek, rajta Szent Szűz Mária és az apostolok szobrai találhatókmindezen objektumok közelében sétálgattuk körbe a képen látható szökőkutat, amelybe Zsófi mindenáron bele akarta lógatni a lábát, de szerencsére résen voltam, és nem engedtem, igaz, hatszor-nyolcszor körbe kellett járnunk a kutatitt meg már úton vagyunk egy másik vallás, a zsidó szentélye (minő képzavar), vagyis a maribori zsinagóga felé, de helyette a XV. század elejéről származó, Zsidó-toronynak nevezett épületet fotóztam le, mert sokkal jobban néz ki. ott jártunkkor kortárs fotókiállítás volt benne, de a felmenők miatt most nem szórakoztunk ezzelna ez a zsidók tornya. mondjuk semmi toronyra emlékeztető nincs benne, de jól néz ki a Dráva-partonez pedig a zsinagóga mellett álló Holokauszt-emlékmű. nagyon szuggesztív alkotás, nem az első ebben a műfajban, hogy rozsdás drótokkal operál a szobor készítője, azokból fűzi össze a nyomorult emberalakokat, ilyet már Budapesten is láttam, a még mindig át nem adott józsefvárosi Zsidó Emlékközpont környékénkisétáltunk a helyi Öreghídra, vagy Főhídra (Glavni most), ami eléggé sematikus, viszont a megmutatni vágyott tájból, a felhők mögött húzódó hatalmas hegyekből semmit sem ad vissza a fotó, de higgyétek el, barátaim, azok ott vannak... Évivel úgy érezzük, nagyon izgalmas város Maribor, ide még visszanézünk barátokkal, vagy hármasban is, akár ott alvással, szerintünk van annyi a városbanhogy színesebb legyen a kirándulásunk, hazafelé egy horvátországi kerülővel beugrottunk az alkonyatba simuló Varasdra - (horvátul Varaždin, németül Warasdin, latinul Varasdinum, olaszul Varasdino) város Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye - szóval ide, hogy megigyunk egy úti sört, úti kávét, úti snapszot a visszaút előtt a képen látható füstös kis szutyokpresszóban, ám a hülye horvátok nem fogadták el a jóval erősebb eurót a kuna helyett, és Évi bankautomatából sem tudott horvát valutát előcsalni, mert a legkisebb tétel 500 kuna lett volna, viszont kurvára nem volt szükségünk annyira, így hagytuk az egészet a faszbahelyette visszatértünk Szlovéniába, hisz arra volt a legrövidebb az út Keszthely felé (Horvátországból beléptünk Szlovániába, onnan néhány kilométer múlva átléptünk Magyarországra), közben Lendván egy műanyag benzinkúti kocsmában megittuk, amit horvátba' terveztünk, ráadásul nagyon kedves volt a magyar pultos csaj, Zsófinak ajándékot is adott. élmény volt ez a nap, a horvátok meg újfent bekaphatják!