ablakpárkány

töltöttük a hétvégét, méghozzá a legszűkebb családi körben, ugyanis senki nem látogatott meg bennünket, holott hívtunk vagy tíz barátot, ismerőst, rokont a rakott káposztára, pörköltre, vadasra, amivel anyósék készültek a hétvégére. viszont legalább elmentünk vasárnap az uszodábaés természetesen lesétáltunk a Libásra is, ami ősszel is jól fest, sőt, akkor, turistamentesen fest jól igazán.a városban biciklizve ismét megállapíthattam - Keszthely nem egy csöndes, hanem egy kihalt városa fő utcán vasárnap kora este egyetlen kávézó, söröző vagy étterem nem volt nyitva, és egy teremtett lelket nem láttam (a piac területén is csak egy lábain alig álló részeget, aki azt óbégatta, hogy hol lehet itt mulatni)pedig régen a polgárság körében még volt hagyománya a hétvégi korzózásnak, ami pl. a Balkánon ma is dívik. (nyáron persze minden más, akkor nagy a nyüzsgés, de azok turisták, nem helyiek)