szó jutott eszembe, amikor néhány napja ránéztem az ágyon parádézó Zsófira. annyira hasonlított a csecsemőkori fényképeken látható önmagamra, hogy rögtön lefotóztam a lányomban újjászülető magamat. egyébként tényleg egyfajta megújulásként élem meg friss apaságomat, olykor Zsófira gondolva egészen elérzékenyülök (mint ezt már korábban is írtam), és néha szinte már előre féltem lányomat a későbbiekben minden bizonnyal őt is érő igazságtalanságoktól és bántásoktól. szerencsére még sokáig itt van velünk az ólmelegben
a reinkarnáció
2015.09.10. 20:18 herrriporter
Szólj hozzá!
Címkék: Zsófi
A bejegyzés trackback címe:
https://ablakparkany.blog.hu/api/trackback/id/tr377776244
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.