ablakpárkány

bukkantam a Fehérvári úti postától nem messze a csütörtök délelőtti napsütésben, pontosabban egy hajléktalanforma emberre, aki nem tarhálja a pénzt a nyomorára hivatkozva, hanem farigcsál ilyen-olyan figurákat, például - ahogy a kartonra írta - csudaszarvasokat, de mint mesélte, csudazsiráf és csudakrokodil is kikerült már a kezei közül. mint látható, afféle óvodástechnikával dolgozik, vagyis dugókkal, gyufaszálakkal, faágakkal alkot kezdetleges, mégis kedves tárgyakat. engem egészen meghatott. mint mondja, így gyorsabban telik a nap, többen beszédbe elegyednek vele, kisgyerekek is, nem érzi magát koldusnak, hisz ad is valamit azért a pénzért, amit esetleg kap a portékáiért. merthogy ezek a műalkotások ajándékok. ha valaki akar értük fizetni, az nem tilos, de nem is elvárt. emberünk elmondta még, hogy a rendőrök békén hagyják, a közterületesek viszont szívóskodnak, nem egyszer elküldték már. nekem megmelengette a lelkemet ez az ember, aki méltó választ adott elesetteket előszeretettel basztató fasisztoid kormányunknak és híveiknek. éljenek a csudaszarvasok!