ablakpárkány

a meteorológiai borulás ellenére azért csak kimentünk vasárnap délután a Batthyány-örökmécseshez a Klubrádió melletti második tüntetésre. a Hold utcáról közeledve úgy tapasztaltuk, jóval kevesebben voltak a demonstrálók, mint a legutóbbin, tavaly tél végén, de Kenő szerint a Báthory utca felőli részen, a színpaddal szemben jelentős tömeg ácsorgott. miközben barátainkkal jól elszórakoztattuk egymást buta szóviccekkel, közepes szónoklatok egész sora hangzott el a dobogóról, kemény Orbán- és kormányostorozások, tartalmilag a legtöbb kijelentéssel egyetértettem, de valahogy mégis erőtlenre sikeredett az egész, ami szerintem nem az időjárásnak, sokkal inkább a magyar nép alapvetően birka természetének tudható be. egyszerűen nem értem, hogy a fideszesek majd' hároméves országlása óta eddig miért nem fordították föl fenekestül, bénították meg totálisan még mindig a magukat demokratának valló emberek százezrei a várost és az országot, hogy egyértelműen a rezsim tudtára adják: takarodjatok végre a jó kurva anyátokba! lehet, hogy jövőre a "fülke magányában" többen bátrabbak lesznek, engem ma mégis kiábrándított ez az erőtlen társaság, de. ők legalább kimentek jelezni, hogy valami nagyon nem teccik nekik. a végén pedig azért nem mentem föl a színpadra a kollégákkal, mert hátrébb álltam, és már mehetnékünk volt egy meleg helyre, amelyre a Toldi Mozi büféjében leltünk. most itthon kuckó, virág(át)ültetés, rántott csirkecomb és gyümölcsös-pudingos piskóta tejszínhabbal. nyammm!