egy héten keresztül, naponta fürödtünk a koszos és erősen megcsappant vízben, de jó volt dobálózni az új kínai labdánkkal. ennyit még egyetlen nyaralásunk alkalmával sem strandoltunk. ami különösen meglepett, hogy Ági és Bari is vették a nyaralás eme vízparti, fürdéshez, zsugázáshoz, pizzázáshoz, fagyizáshoz, hintázáshoz (!) kötött formáját, és Kata lába sem fájt annyira, hogy ne tartson velünk. 
úgyhogy jó volt minden! este felé azért iszogattunk, bográcsoztunk, és rendkívül viccesek voltunk valamennyien. így utólag visszagondolva folyamatos nevetgélésre emlékszem. miután a spontán szójátékok nehezen értékelhetők a kontextuson kívül, most csak Ági és Bari Vasember-feldolgozását idézem (nekünk este előadták gitárkísérettel). íme: vasem- vasember/
nyikorogva jár a vasember/ futni nem tud ő/akadályozza a vastüdő/reggeli, ebéd/apróra darált vasreszelék/aztán vacsora/valami kimustrált vascsoda/vasból van keze/ügyetlenül ver vasfaszt vele/ha nem él tovább/lakhelye súlyos vas-szarkofág/szegény vasember/senkinek nem kell
és persze megvoltak a szokásos útjaink is Évivel: a sivatagban kettesben, a vonyarci Szent Mihály-dombon Edittel, mi több, megnéztük a huszadikai tűzijátékot a parton, amit Firkin-koncert zárt a parton. nem volt könnyű a nyakamban Marcival pogózni, de sikerült. kurva nehéz volt a visszailleszkedés, egyre rosszabb hazajönni...
