ábrándultál ki belőlem (-lünk) a Mackó miatt, olvasd az új bejegyzést a Szabadság hídi öngyilkosról, aki.
(itt volt látható az attrakciója június 3-ig. nem akarom, hogy az én oldalamról a jövőben előhívható legyen, bár már lassan túlteszem magam a képsorok emlékén. alább még olvasható, amit akkor éreztem, hisz az kordokumentum)
egy hete nem tudok tőle nyugodni, ami persze vastagon az én problémám, de mégis.
ma egy hete történt. mi éppen Türjén szórakoztunk, amikor ez az ember elhatározta, hogy véget vet az életének, ha egyáltalán. vagy csak hirtelen ötlet. vagy bármi. csakhogy.
az emberek általában akkor akarnak a létüknek véget vetni, amikor megtudják, hogy gyógyíthatatlan rákbetegek, meghalt az anyjuk vagy elhagyta a szeretőjük, ilyenek. emberünk azonban semmi ilyesmire utaló hátteret nem árult el magáról. ahogy a lehozatalára rendelt tűzoltóparancsnokkal beszéltem, a férfi semmit nem kért, óhajtott, követelt. csak ugrani akart.
ugrott is, vagy inkább csúszott, de a halál biztos tudatában. a tűzoltóparancsnok, akivel beszéltem, azt mondta, semmilyen kívánsága vagy követelése nem volt. nem lehetett vele kommunikálni, alkudni, vele teret nyerni. egyedül volt "király" a turulon.
pár nappal később elmentem a helyszínre, ott álltam a szobor alatt, néztem a madárra, de nem lettem okosabb. azt rögzítettem, hogy a turulig roppant könnyű fölmenni, de aztán emberpróbáló feladat a madár hátára ülni. emberünk megtette. el volt szánva (szállva? bocs)
róla azóta se tudunk semmit. senki nem jelentkezett utána, senki sem keresi. élt, fölment, gyújtott, zuhant, meghalt. ennyi. azért érdekelne, reggel milyen szempontok szerint vette fel a ruháját, cipőjét, gondolt-e az anyjára, gyerekére, szerelmére, bárkire.
próbálom letenni ezt a terhet. az övét, a sajátomat. egyszer én is, gyógyszerrel, sunyin, a főiskola kollégiumában. gyomormostak, viszahoztak a szombathelyi orvosok. butaság volt az egész, szerelmi csalódás, mifene. félve, elbújva, mintegy mellékesen. nem a főváros legfrekventáltabb pontján ülve, kamerák kerszttüzében. bár ez is egy választás
nem rakok képet. utálom a turult és a madártársadalmat. utóbbit persze nem. szeretném elengedni az egészet
