helyett lelkemben különösebb forradalmi dobbanás nélkül készülök a holnapi március 15-ére, programra (Demszkyre) csak azért megyek, mert a főszerkesztő küldött, hál' istennek, délután egykor lesz a Petőfi-szobornál. kb. félóra, füttykoncert, zsidózás, aztán gyorsan haza, látatlanban mondom, hogy egy flekket sem fog érni az egész. magamtól ki nem mennék, annyira elvették már a kedvemet a megosztott, megosztó nemzeti ünnepektől. kokárdát is csak É. miatt teszek fel és csak holnap.

a huszárokat már láttam a hét közepén, meg is szólítottam őket, pontosabban egy "galaktikus embert" és egy gyergyószentmiklósi meglopott asszonyt, akikkel a huszárszobrok mellett találkoztam. élmény volt, miként az volt Kövér László beszéde is a Károlin, amelyre szintén hivatalból mentem. aztán péntek este felfedeztük a Vas utcai Roham nevű új műintézményt, Zs. nálunk aludt, én a hajnali cikkírás után jószerével átaludtam a szombatot.

most a Narniát nézzük, hiába, mindig szeretem, ha valami kiemel a hétköznapokból. kerül egy kis babapiskóta is kakaóval, úgyhogy vissza a gyerekkorba!